HTML

Ajánlott oldalak

PostaImre.com
Szeszak.hu
LakatosPal.hu

Felmérés

Dokumentumok

Archívum

Atombunker Budapest szívében

2010.03.26. 18:20 Nagyító

Lassan úgy néz ki, hogy egyre inkább aktuális kérdéssé válik egy esetleges háborús helyzetben az óvóhelyek biztosítása Magyarországon.

A hatvanas-hetvenes években csak legendák voltak róla, 1981 után viszont már köztudottá vált, hogy Budapest szívében, a Szabadság tér alatt csaknem 50 méter mélyen atombunkert építettek az ötvenes években. Az F4 objektum ma ugyanabban a formájában létezik, mint amikor megépítették, sok berendezése 60 éves.


Az említett F4 objektum a videó 23. percétől látható.


A Rákosi-bunkernek is nevezett építménynek több bejárata van, ezek közül az egyik a 2-es metrónak a Deák Ferenc tér és Kossuth Lajos tér közötti alagútjából nyílik. Az üzemzárás és a pálya áramtalanítása után ezen keresztül jutott el a mintegy negyven sajtós a BKV által szervezett csütörtök éjjeli bunkerbejárásra. A Múlt-kor stábja jóval korábban forgatott a föld alatt: munkatársaink még 2007-ben ereszkedtek le a védelmi létesítménybe.

Kiemelt hír:
Ha Ön már eldöntötte, hogy elmegy szavazni


A bunkerhez egy szűk folyosón és lépcsőkön át vezet az út, fala szovjet gyártmányú tübbingekből áll, a levegő párás, langyos és penész szagától terhes. A H alakzatban épített bunker nagyjából a Szabadság tér alatt van. Az ötvenes években kezdte hozzá, hogy egész pontosan mikor, azt Vajda Zoltán, a BKV főmérnöke szerint nem lehet tudni, a tübbingeken mindenesetre 1951 körüli évszámok láthatók. A 2-es metró építésének akadozásával párhuzamosan a bunker munkálatait is felfüggesztették, egyes források szerint 1953-ban mégiscsak befejezték. A metróalagúttal 1973-ban kötötték össze.

Nevét onnan kapta, hogy akkoriban a föld alatti munkahelyeket így jelölték, mert egyszerűbb volt kódnévhez, mint címhez párosítani őket. F1-2-3-ról nem tudnak, az 5-ös és 6-os pedig a két metróvonalon található.

A főmérnök elmondása szerint korábban legendák voltak arról, hogy rabokkal építtették meg a bunkert, de mai tudásuk alapján vidékről hozott építőmunkások dolgoztak rajta, akik úgy tudták: metrót építenek. Akkoriban a bunkerről senki nem tudhatott, sőt a metró polgári védelmi célú hasznosítása is titkos volt. A metrókat ugyanis ebből a célból is építették, a 2-es és a 3-as vonal Budapest legnagyobb óvóhelye, 220 ezer ember férne itt el.

A gyorsvasúti igazgatóság 1981-ben kapta meg a 3500 négyzetméteres bunkert, akkor hozták nyilvánosságra létezését - idézte fel a főmérnök. Arról is voltak pletykák, hogy az F4-nek közvetlen összeköttetése van a Parlamenttel, ám nem találtak olyan nyomot, amely ezt igazolná.

Az F4 korának legjobb bunkere volt, a BKV szerint talán még egy atomcsapás ellen is megvédte volna a lakosságot. Több mint kétezer ember befogadására képes, de a tervek szerint a BKV polgári védelmi irányító központját, a városfejlesztési és kereskedelmi minisztérium apparátusát akarták veszély esetén oda telepíteni.

A bunker fő folyosóiról több kis szoba nyílik, ezekben vécék és mosdók találhatók, amelyeket hatvan éve ugyanebben a formában alakítottak ki, azóta senki nem nyúlt hozzájuk. Ugyanilyen a generátorház, amelyben két, egyenként 26 kilowattos dízelgenerátor működött. A Ganz generátorok mára elrozsdásodtak, a párás levegőtől penészesek lettek. A szomszédos szobában több akkumulátor található, ezekről biztosították volna vész esetén az áramellátást. A főmérnök szerint az akkumulátorok szintén 60 évesek, ugyanott vannak, ahova hat évtizede lerakták őket.

Vajda Zoltán a bejáráson bemutatta a levegőcserélő rendszert is, amely szintén több évtizedes berendezés. Normál esetben a rendszer a felszínről szívta a friss levegőt, a levegő elszennyeződése esetén pedig szovjet harcigáz-szűrő dobozokat használtak volna megtisztítására. Amikor 1981-ben átvették a bunkert, nagyon puritánul volt berendezve, csak asztalok és székek sorakoztak benne, ágyakat nem találtak. A főmérnök szerint arról nem tudni, hogy 1981 előtt mi volt a bunkerben, az átvételkor még alaprajzot sem kaptak.

Az építmény ma már nem használható, az összes berendezés elromlott, csak pár lámpa világít. A bunkert soha nem vették igénybe, még 1956-ban sem. Bár Rákosi-bunkernek is nevezték, maga Rákosi Mátyás sem használta az objektumot, amelyben egykoron Európa egyik leggyorsabb liftje működött a Steindl Imre és Zoltán utca sarkán álló ház és a bunker között. Manapság heti rendszerességgel járnak le, ekkor szellőztetnek, illetve víztelentik az építményt.

A BKV most azon fáradozik, hogy valahogy hasznosítsa a bunkert. Bolla Tibor, a BKV gazdasági vezérigazgató-helyettes felfedte, hogy a létesítményt jelenleg a Nokia TrafiCom bérli, amelyben a BKV egyszázalékos tulajdoni résszel rendelkezik. Ez a cég végzi a BKV belső távközlési szolgáltatását, és az F4-et is távközlési célokra veszi igénybe. A BKV csak ilyen jellegű alkalmazást enged. Eddig állami cégekkel próbálkoztak, de nem jártak sikerrel, most a magánszektorban próbálják "hasznossá tenni" a föld alatti építményt.

Forrás: mult-kor.hu

Szólj hozzá!

Címkék: budapest bkv metró háború létesítmény rákosi bunker óvóhely f4 atombunker

A bejegyzés trackback címe:

https://koncmester.blog.hu/api/trackback/id/tr621871180

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.